| Adrian Mutu | ||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||
| Adrian Mutu | ||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | ||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1979. január 8. (30 éves) | |||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Călineşti, Románia | |||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 180 cm | |||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár | |||||||||||||||||||||||||||
| Klubadatok | ||||||||||||||||||||||||||||
| Jelenlegi klubja | ACF Fiorentina | |||||||||||||||||||||||||||
| Mezszám | 10 | |||||||||||||||||||||||||||
| Profi klubok1 | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. * Mérkőzések (gólok száma) | ||||||||||||||||||||||||||||
Adrian Mutu (1979. január 8.) román labdarúgó, a román labdarúgó-válogatott csatára.
Romániában összesen tíz Calinesti nevű település van, de egyik sem számít különösebben ismertnek, ám egyikük, az Arges megyében található, alig tízezer lakosú kisváros bekerült a román labdarúgás történetébe, hiszen itt látta meg a napvilágot Adrian Mutu, aki 1979. január 8-án született. A család hamarosan a közeli nagyvárosba, Pitestibe költözött, hiszen az édesapa (akinek matematikusi végzettsége volt) itt kapott munkát egy informatikai cégnél. A jól hangzó munkakör ellenére a família meglehetősen szegény körülmények között élt egy lakótelepen, de ez a Ceausescu által irányított Romániában általánosnak volt mondható. A kis Mutu egyetlen szórakozása a futball volt, legnagyobb bánatára azonban csak műanyag labdákkal játszhattak, másra ugyanis nem volt pénz. Minden vágya az volt, hogy egy saját labdája is legyen, és hatévesen a nagypapája pénztárcájából próbált "kilopni" egy kis pénzt. Természetesen lebukott, de a nagypapa nem árulta be a szülőknek, hanem vett neki egy zöld-fehér színű labdát, amire Mutu ezt követően szinte áhítatos szeretettel vigyázott: a játék után mindig lemosta, és még az ágyba is magával
Pályafutása [szerkesztés]
Nem csoda, hogy a srác hamarosan a legpatinásabb helyi klubhoz, az Arges Pitestihez került, ahol gyorsan rájöttek, hogy csiszolatlan gyémántra leltek. A Romániában erős középcsapatnak számító egyesület, amely éppen Mutu születésének évében, 1979-ben nyerte meg utoljára a bajnoki címet, a kilencvenes évek elején csak a másodosztályban szerepelt, és 1994-es feljutása után többnyire a kiesés ellen küzdött az élvonalban, de az 1996-97-es pontvadászatban remekül ment a csapatnak a játék, és megkapaszkodott a legjobbak között. A gárda mestere, Ion Moldovan így aztán a 21. fordulóban, az Otelul Galati elleni hazai mérkőzésen nyugodtan becserélhette az alig 18 esztendős Mutut, aki egy gól nélküli találkozón mutatkozott be a felnőttek között, és az idény hátralévő részében még négy alkalommal lépett pályára. Mindez nem nagyon utalt arra, ami a következő szezonban történt: az 1997-98-as idényben ugyanis az Arges valósággal lenyűgözte a román labdarúgás szerelmeseit teljesítményével. A pitesti együttes első hét mérkőzésén még csak pontot sem veszített, és végül a két fővárosi óriás, a Steaua és a Rapid mögött harmadik helyet szerezte meg a bajnokságban.A csapat legnagyobb sztárja a 19 mérkőzésen 21 találatot elérő, és ezzel gólkirályi címet szerző Constantin Barbu volt, de Mutu is hozzátette a maga részét a kiváló eredményhez, hiszen 21 mérkőzésen lépett pályára, és négy gólt szerzett. Ráadásul ebből kettőt a Steaua ellen, a bukaresti sztárklubnak otthon és idegenben is bevette a hálóját, ami azért már ráirányította a közvélemény figyelmét.A bronzéremnek köszönhetően az Arges kiléphetett a nemzetközi porondra, és az UEFA-kupában előbb a Dinamo Bakit, majd az Istanbulsport verte ki, a törökök ellen Mutu mindkét összecsapáson eredményes volt, megszerezve első találatát az európai kupaszíntéren - ám ezt követően a Celta Vigo alapos leckét adott a románoknak, a spanyol csapat hazai pályán 7-0-ra győzte le Mutuékat. Az ifjú támadónak a bajnokságban azonban kiválóan ment a játék, hiszen fél szezon alatt hét találatig jutott: mesterhármast szerzett az FC Onesti ellen, de ami talán még fontosabb, győztes gólt ért el a Dinamo Bucuresti ellen.
A fővárosi klubnak sem kellett több, még a pontvadászat közben szerződtette az ifjú titánt, aki tavasszal így már a Dinamóban szerepelt, és a bajnokság második felében további néggyel növelte góljainak számát. A fentiek alapján nem tűnt többnek, mint egy rendkívül tehetséges fiatal csatárnak, az 1999-2000-es idényben azonban olyan teljesítményt nyújtott, ami jelezte: ennél azért többre képes. 1999 őszén ugyanis ellenállhatatlanul futballozott, vezérletével a Dinamo fél idény alatt szinte behozhatatlan előnyre tett szert a pontvadászatban, és ez nagy részben Mutunak volt köszönhető, aki 18 mérkőzésen pontosan 18 gólt ért el!Erre már nemzetközi szinten is felfigyeltek, és több európai sztárklub is megfigyelőket küldött a Dinamo találkozóira: a pletykák szerint a PSV Eindhoven, a Bayern München, a Juventus FC és az AC Parma is érdeklődött iránta.
A befutó azonban az FC Internazionale lett, amelynek Ronaldo sérülése miatt volt szüksége egy újabb támadóra. A milánói egyesület hatmillió eurónak megfelelő összeget fizetett ki érte, és Mutu bemutatkozására sem kellett sokáig várni: az első januári fordulóban becserélték őt az AC Perugia ellen, amikor a csapat már 5-0-ra vezetett. Egy héttel később pedig az első gólja is megszületett Inter-mezben: ugyan nem a bajnokságban, hanem az olasz kupában volt eredményes, viszont a városi rivális AC Milan ellen talált be.Mutunak nem volt könnyű dolga a csapatba kerüléskor, hiszen az Internek ő már a hatodik, EU-n kívüli futballistája volt, márpedig a szabályok értelmében egy meccsre csak öt "légióst" lehetett nevezni, így aztán a román támadó sokszor a lelátón találta magát. Összesen tíz bajnokin vetette be őt Marcello Lippi mester, ebből mindössze háromszor kezdőként, és gólt nem is tudott szerezni - igaz, a kupában még egyszer eredményes volt. A válogatottban viszont bemutatkozhatott, és második találkozóján a címeres mezben meg is szerezte első gólját, így aztán a szövetségi kapitány, Jenei Imre a 2000-es Európa-bajnokságra is kivitte őt. Sőt, az angolok elleni utolsó csoportmérkőzésen a kezdők közé is betette őt, és Mutu nem is okozott csalódást. A románok a negyeddöntőben ugyan kikaptak az olaszoktól 2-0-ra, de Mutu ezt a meccset is végigjátszotta, és a kontinensviadal egyik nagy felfedezettjének számított.1999-ben együtt érkezett az Interhez Cordobával és Seedorffal. Ennek ellenére az Inter nem tartott rá igényt, a kérdés csak az volt, hogy kinek adják őt kölcsön. A milánóiak felajánlották Mutut a francia Girondins Bordeaux-nak Sylvain Wiltord ért cserébe, de ez a transzfer nem valósult meg, így a román támadó végül a Hellas Veronában kötött ki - a veronaiak a focista játékjogának feléért több mint négymillió eurót adtak.
Eleinte úgy tűnt, hogy nem csináltak túl jó üzletet vele, elvégre első idényében a csatár mindössze négy találatot ért el, a klub pedig pocsékul szerepelt, és három fordulóval a zárás előtt még biztos kiesőnek tűnt, azonban a csapat utolsó három bajnokiját egyaránt megnyerte, majd osztályozón, kivívta a bennmaradást.Egy évvel később már nem is tudta megőrizni élvonalbeli tagságát az együttes, de ez legkevésbé sem Mutun múlott, aki a 2001-2002-es szezonban kiváló teljesítményt nyújtott, hiszen egymaga 12 találatot ért el. Mai szemmel nézve egyébként nehezen érthető, hogy a Hellas Verona miként eshetett ki, hiszen Mutu mellett olyan futballistái voltak, mint Alberto Gilardino, Massimo Oddo vagy Mauro Germán Camoranesi -vagyis három későbbi világbajnok. Nem meglepő persze, hogy a kiesést követően mind a három fenti focista távozott a klubtól, és Mutu esetében is csak az volt a kérdés, hogy hová megy.
A Juventus az utolsó pillanatban állt el a transzfertől, így a befutó az AC Parma lett, amely Marco di Vaiohelyettesét kereste, és kilencmillió eurót fizetett ki a román támadóért.Mutu pedig nem okozott csalódást a pármaiaknak, hiszen 18 találatig jutott, amivel ő második lett a góllövőllistán Christian Vieri mögött, csapata pedig az ötödik pozícióban fejezte be a Serie A küzdelmeit. A román támadó igazi közönségkedvenccé vált, és a következő szezonban ő kapta meg a csapatkapitányi karszalagot is - amit azonban tétmeccsen egyszer sem húzhatott fel, hiszen 2003 augusztusában a Parma eladta őt a Chelsea FC-nek.
A londoni klubnál pár hónappal korábban Roman Abramovics lett a tulajdonos, és az orosz üzletember nem sajnálta a pénzt az új focistákra, a csapat mestere, Claudio Ranieri pedig kijelentette: neki szüksége van Mutura. Így aztán a Chelsea 22,4 millió eurót ajánlott a csatárért az olaszoknak, és ezt nem lehetett visszautasítani: Mutu ezzel minden idők legdrágább román focistája lett, és pályafutása álomszerűen folytatódott.Első tétmérkőzésén a Chelsea színeiben a Leicester City elleni bajnokin parádés gólt szerzett, és három meccs után már négy gól állt a neve mellett! Októberben győztes találat fűződött a nevéhez a Bajnokok Ligájában a Lazio ellen, majd az Everton FC elleni gólja is három pontot ért a Chelsea-nek, de ezt követően egyre inkább zűrös magánélete került előtérbe. Mutu még 2000-ben vette fel feleségül az egyik ismert román műsorvezetőnőt, Alexandra Dinut, és a párnak hamarosan egy kisfia is született. Hazájában óriási sztárként kezelték őket, David és Victoria Beckhamhez hasonlították őket, alig volt olyan bulvárlap, amelynek ne ők lettek volna a címlapján. Amíg Mutu Olaszországban játszott, addig ez nem volt probléma, ám az angol sajtó is rácsapott a témára, és a focista nem tudta helyén kezelni a dolgot. Állandó kicsapongásai miatt megromlott a kapcsolata nejével, aki állítólag szintén megcsalta őt, és 2002-ben is el is váltak egymástól, a kisfiút azonban az édesanyjára bízták, és ez nagyon megviselte Mutut, aki ezt követően botrányból botrányba keveredett.Előbb egy román pornószínésznő teregetett ki szaftos pletykákat róla, majd Bukarestben egy autós üldözésbe keveredett a helyi rendőrsséggel, amelyet követően egy román doktor azt javasolta neki, hogy járjon pszichiátriai kezelésre.Teljesítménye természetesen jelentősen lemondott, és Ranieri mester az idény második felében egyre többször hagyta ki a csapatból, és a 2004 nyarán érkezett új trénerrel, José Mourinhoval is hamar konfliktusba keveredett, miután a portugál mindössze kétszer küldte őt pályára a bajnokságban.A jelek szerint Mutu nem orvosi segítséggel próbálta megoldani problémáit, hanem más módszerhez folyamodott, és 2004 októberében a Chelsea által elvégzett doppingvizsgálat kokaint mutatott ki a szervezetében. A klub azonnal felbontotta szerződését, és előbb az FA, majd pedig a FIFA is héthónapos eltiltással büntette, amely 2005. május 18-ig volt érvényben. Mutu maga is elismerte, hogy kokaint szedett, bár "csak" öt alkalommal, és gyógykezelés céljából bevonult a Tony Adams által alapított, kifejezetten sportolók számára létrehozott rehabilitációs klinikára.
Sokan azt gondolták, hogy Mutu pályafutása ezzel véget is ért, de Olaszországban nem felejtették el a román csatárt, és a Juventus FC már 2005 januárjában szerződést kínált neki, annak ellenére, hogy a támadó május közepéig nem léphetett pályára. Tavasszal meg is kezdte az edzéseket a torinóiaknál, és az utolsó fordulóban a Cagliari ellen be is cserélte őt Fabio Capello mester, aki a következő szezonban már maximálisan számíthatott Mutura. David Trézéguet, Alessandro del Piero és Zlatan Ibrahimovic mellett persze nem volt könnyű dolga a csapatba kerüléssel, de azért rendszeresen pályára lépett a Juvéban, többször is ott volt a kezdő tizenegyben, és teljesítményére sem lehetett panasz, hiszen a bajnokságban hét találatig jutott (a Palermo ellen például duplázott), és a Bajnokok Ligájában is betalált egy alkalommal.Abszolút csúcsformában volt tehát, és miután a calciopoli-botrány után a Juventust a másodosztályba száműzték, megint klubot váltott.
Ugyan a Bayern München is hívta, de ő mégis inkább a Fiorentinát választotta, elsősorban a violák trénere, Cesare Prandelli miatt, aki annak idején a Hellas Veronánál is a mestere volt. A firenzeiek a bolgár Valerij Bozsinovot adták cserébe a Juvénak, és ma már kijelenthető, hogy egyértelműen a Fiorentina járt jól ezzel az üzlettel. Mutu ugyanis fantasztikus csatárkettőst alkotott Luca Tonival, mindketten 16 góllal fejezték be a pontvadászatot, ráadásul a La Gazzetta dello Sport osztályzatai alapján ő lett a Serie A legjobb játékosa, 6,57-es átlagot produkálva.
Válogatott
65-ször húzta magára a cimeres mezt és 29-szer volt erdményes
Válogatott góljai [szerkesztés]
| ▲ becsukACF Fiorentina – Jelenlegi keret |
|---|
| 1 Frey | 2 Krøldrup | 3 Dainelli | 4 Donadel | 5 Gamberini | 6 Vargas | 7 Semioli | 8 Jovetić | 9 Osvaldo | 10 Mutu | 11 Gilardino | 12 Storari | 14 Zauri | 15 Mazuch | 16 Hable | 17 Papa Waigo | 18 Montolivo | 19 Gobbi | 20 Jørgensen | 21 Comotto | 22 Kuzmanović | 23 Pasqual | 24 Santana | 25 Avramov | 26 Alex | 28 Jefferson | 29 Pazzini | 30 Almirón | 34 Gulan | 54 Da Costa | 88 Felipe Melo | Coach: Prandelli |
| ▼ kinyitRomán keret – 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokság |
|---|
| 1 Lobonţ | 2 Petrescu | 3 Ciobotariu | 4 Filipescu | 5 Gâlcă | 6 Popescu | 7 Mutu | 8 Munteanu | 9 Moldovan | 10 Hagi | 11 Ilie | 12 Stelea | 13 Chivu | 14 Petre | 15 Lupescu | 16 Roşu | 17 Belodedici | 18 Ganea | 19 Lincar | 20 Hîldan | 21 Prunea | 22 Contra | Szövetségi kapitány: Jenei |
| ▼ kinyitRomán keret – 2008-as labdarúgó-Európa-bajnokság |
|---|
| 1 Lobonţ | 2 Contra | 3 Raţ | 4 Tamaş | 5 Chivu | 6 Rădoi | 7 Petre | 8 Codrea | 9 Marica | 10 Mutu | 11 Cociş | 12 Popa | 13 Săpunaru | 14 Ghionea | 15 Goian | 16 Nicoliţă | 17 Moţi | 18 M. Niculae | 19 Cristea | 20 Dică | 21 D. Niculae | 22 Radu | 23 Stăncioiu | Szövetségi kapitány: Piţurcă |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése